Amikor a szemébe nézek és a vágyat látom. Amikor hozzám ér, keze végigsiklik a bőrömön, érzem, hogy minden idegszálam, testem minden porcikája vigyázzba áll, tarkómig szalad az a semmihez se fogható, bizsergetően forró és kellemes érzés.
Kezem alatt érzem a bőre érintését. Arcomat a húsához dörgölöm; lágy-erős, fűszeres-ismerős illatot érzek. Megfürösztöm magam ebben az illatban. Hagyom, hogy megjelöljön.
Nyelvemen érzem az ízét. Amikor felidézem ezt a pillanatot, valamikor, bármikor, ott van az az íz a számban. Bizsereg tőle az ajkam, a nyelvem.
Számba veszem a farkát. Erős kezével a hajamba markol. Az előbb még finoman cirógatta az arcom, ami annyira finom és puha, hogy le kell hunynom a szemem.
Annyira, de annyira jó...
Lassan ízlelgetem. Nyálam végigfolyik a merev húson. Végig a kézfejemen, az alkaromon át a széttárt combomig. Keze sürgetően szorul a copfomra. Fájdalomszikra pattan ki, felkorbácsolja a vágyam. Mohón csókolom, harapdálom, nyalom a húst. Lüktet a számban. vagy a szám lüktet körülötte? Már nem is tudom.
Érzem az ízét, szétárad a számban. Nyögök az élvezettől, az érzéstől, amit okoz.
Akarom. Még. Add ide, add vissza, kérlek...
Enyém!
Nedves vagyok. Lüktetek a vágytól, attól amit csinálok, attól, amit kivált belőlem. Olykor annyira jó, nem akarom abbahagyni. Néha pedig annyira, hogy nem érdekel, ő mit akar, csak az számít, hogy ott van a számban, mennyei érzés, enyém...és ezt élvezem. Mégmégmég.
Keze a hajamba markol, izmai megfeszülnek. Érzem hol tart. Élvezem ezt a pillanatot, az édes kínt, felgyorsult szívverését, teste remegését. Nem hagyom abba, az utolsó kör az övé. rá figyelek. Hogy még jobb legyen. Mégmégmég.
Gyönyörű.
------
Néha azt akarom, legyen vége, élvezzen el. néha azt akarom, még tartson, nagyon-nagyon sokáig. Mert jó.
Elmondhatatlanul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése