Szeretek randizni. Persze ott van bennem a görcs, a félsz, hogy mi van, ha sorozat vagy kéjgyilkossal találkozom, mi van, ha egy teljesen más ember lesz ott, mint akire számítok, de aztán úgy vagyok vele, hogy úgy is nyílt terepen találkozunk, emberek vesznek körül, nagy baj nem lehet.
Lehet, hogy összességében szerencsém volt, mindig. Azt nem állítom, nem volt egy se "defektes", de igazából a Nyuszi Urakat leszámítva egész jó randijaim voltak.
Szeretem, ha tudnak jókat kérdezni. Első sorban szex miatt találkozunk, így hidegen hagy, hogy mivel foglalkozik és mennyit keres. Hazudnék, ha azt mondanám, nem érdekel az anyagi világ. De érdekel. Egy fokig és nem tovább. Jobban érdekel azonban, hogy van-e konkrét elképzelése erről az egészről, tudja-e irányítani a helyzetet, szituációt és persze van hova menni. Mert összességében nincs bajom az autós szexszel, sőt, van benne valami izgalmas is csak egy idő után...unalmas. De tényleg. A játéktér szűkös, nem lehet kibontakozni arról nem beszélve, hogy mire találunk valami olyan helyet, ahol van némi nyugi, nem kell attól tartani, hogy a kutyasétáltató néni/bácsi bekopog, vagy valami kéjenc kukkoljon. Nekem ez valahogy pöttyet frusztráló.
Kifejezetten szeretem, ha tetszik nekik, ahogy kinézek. Ahogy beszélek, ahogy gondolkodom. Szebbé tudják tenni a napomat, mert hát, valljuk be, egy Nőnek mindig jól esik a dicséret. Bókolni persze tudni kell, a szép vagy, az édeskevés. Főleg, ha a bugyimba, számba akar bejutni. Oké, ez még azért édeskevés, kell hozzá az is, hogy az illető Férfi legyen. Határozott. Vonzó. Legyen meg benne az a valami, amitől nedves leszek. Lehet ez a hangja és ahogy beszél. Az illata..hmmmm....dögös pasiillat amitől összefut a nyál a számban. Szeretem, amikor szinte pattognak a szikrák közöttünk. Megmozgat bennem valamit és fordítva.
Jó dolog célirányosan randizni. Most már nem hagyom, hogy elbasszák az időmet. Persze, van aki egyből lekurváz, és kurvaként akar, próbál kezelni (nem hagyom és leszarom) de úgy vagyok vele, kevés a szabadidőm, nem fogok több órát csak a csacsogásra pazarolni. Nem azt mondom, hogy nincs szükségem bevezető beszélgetésre, mert igenis kell, de ha nincs kémia, nincs kedv, hangulat, szándék, akármi, bármi, akkor hagyom az egészet a francba. Volt olyan randi, amit lemondtam, mert nincs az az isten, hogy csak úgy beüljek egy ismeretlen pasi kocsijába, aztán megyünk valamerre, mert nem szeretné, ha bárki meglátna minket. Bár a testi vágy motivál, de nem vagyok kurva, aki gondolkodás nélkül cselekszik. Lehet, hogy ez kicsit álszentnek hangzik, de ez van. Nekem egyfajta biztonságérzetet ad, hogy nyilvános helyen találkozunk és iszunk egy kávét, teát, s addig meg ízlelgetjük a benyomásokat, ingereket, egymást. Valahogy erre szükségem van. Védve érzem magam, hogy van időm picit lehiggadni, rákészülni a randira, tudok figyelni a megérzéseimre, akarom, nem akarom, tesztelni, kóstolgatni, kekeckedni. Aztán ki tudja...még akár szex is lehet belőle.
Vagy nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése