Picsaposzt

Figyelmeztetek mindenkit, ez most egy igazi picsaposzt lesz. Szexuális jellegű szó, megjegyzés maximum csak azért van, hogy éreztessem mennyire szar a világ.

Még mindig érdekel? Hát akkor nesze. Bocs.

Bárki bármit mond, a pénz igenis számít és kurvára nagyon mozgatja a kicsiny világunkat. Az enyémet is. Az eddigi fizetésem fejében nagyon sok mindent elviseltem, mind a kollégáktól, mind az ügyfelektől. Úgy voltam vele, a hó eleji átutalás kicsit helyrezökkent lelkileg, még akkor is, ha arra elég, hogy a csekkeket elintézzem.Hála a Sorsnak meg minden másnak amik épp arra jártak, vagy épp úgy történtek áthelyeztek. Több utazás, kevesebb pénz, még kevesebb szabadidő. Mert bárki bármit mond, tök fasza, hogy délutánra kell mennem, aludhatok ameddig akarok(?), de őszintén, ki ér rá délelőtt, pláne, hogy a körülötted lélegző, élő embereknek maximum a délutánja szabad. Az, hogy jóval kevesebb időm jut másra, és bocsássatok meg, többek között inkább Kedvesre, hát kicsit falhoz vágott. Úgy testileg, lelkileg egyaránt. A továbbiak során az anyagiakról nem  is beszélve. Az eddigi beosztásom se volt leányálom, de legalább egy hétig szívtam és utána tök fasza volt, most meg folyamatosan szívok. Nincs kivétel. És mosolyogjak. Már ha tudok...

Zavar és idegesít, mert nem tehetek a dolgokról, zavar és bosszant, hogy hála a kedves állambácsinak még több időt tölthetek a munkahelyemen, mert le kell dolgoznom az egyébként ki se vett ebédidőmet, így minden szempontból kurva szarul érint ez az egész. És még finoman próbálok fogalmazni. (jólneveltség meg ilyenek) De hát ez van, csak még nehezebben fogok tudni zsonglőrködni az idővel és nem tetszik, mert bárki bármit mond, nem mindig tudjuk jól lakatni a kecskét is és megtartani a káposztát is. Nem tudom. A dührohamon, a sírógörcsön már túl vagyok, azt hiszem. Hogy érzelmileg most hogy állok? Jó kérdés Jobb lesz ez? Nem tudom. Remélem jobb lesz a helyzet, történik valami pozitív(abb) változás.

Mert ez ÍGY, MOST baromira-kurvára-cefetül NEM JÓ.

Picsaposzt vége.

Kép

Egy délután történései

Hazudhatnék, de nem akarok, meg egyébként se szokásom. Mondhatnám azt is, hogy kurva jó érzés volt, de nem volt. mondhatnám azt is, hogy kurva szar volt, de ez sem teljesen igaz.

Ezekben a direkt kalandozásokban eddigi tapasztalataink alapján az  rossz, hogy lutri az egész. A kapott kép az eddigiek szerint halottnak a csók, az első benyomások szintén. Ezekben a direkt kalandokban az a jó, hogy egyszerű. Jön-elmegy-elmegy és kész. Nincs körítés, nincs fölösleges kör, csak a lényeg. Csak éppen nem korrekt a vétójog, nem korrekt, hogy a találkozás pillanatában inkább visszalépek.

A ma délután kalandocskája érdekes jelenség volt. A képek alapján helyesnek találtam, valószínűleg valami haver, esetleg tesó képe lehet, mert a megjelenő faszinak nem sok köze volt hozzá. Úgy voltam az egész helyzettel, hogy nem járni akarok vele, lesz ami lesz, különben is az a lényeg ami a nadrágban van.

Az igazat megvallva nincs bajom azzal, ha valaki dugja a szám, a torkom. Egy fokig. Nem baj, ha irányít a másik, csak amikor nem szól másról a dolog csak arról, hogy hogyan szuszakoljuk le a farkunkat (ami mellesleg nem egy hűűűűde kategória), akkor is, amikor a Nő már szenved, vagy szó szerint a fogakat döfködi (szólhatott volna, ha arra vágyik, használjam őket), csípőt tekergetve bassza a számat, mintha nem is tudom...

Hát látványban egy darabig biztos jó volt. Ahogy az arcommal törleszkedem a farokhoz, vagy amikor finoman benyálaztam és szépen lassan végigsimítottam a szemüvegemen, orromon, számon, orromon vele miközben mosolyogtam.

Jó sokáig dugta a számat, próbáltam kitalálni mit hogyan, de nem hagyott se levegőt venni, se gondolkodni. Nem tudtam, hogy épp merre jár, halvány lila gőzöm nem volt, hogy egyébként az jó-e amit csinálok, vagy azért vette át az irányítást, mert kurva szarul szopok. Mosolya, akárcsak a tekintete üres volt, nem tudtam értelmezni, utólag nem is akartam.  Úgy élvezett el, hogy fel se tűnt először. íze, mint aki megivott egy kanna kávét, kávéízű, és híg, mint a víz. Kinek mi, mondanám, de látvány tekintetében sokkal jobb a sűrűbb, krémesebb sperma. Szebben mutat az arcomon. Szerintem.

Egyszeri alkalom volt, egyszeri és nem lesz vele következő. Jöhet a következő. Valamikor. Remélhetőleg hamarosan egy sokkal jobb élménnyel gazdagodunk. Előbb-utóbb csak össze akadok egy olyan kalandocskával, aki szexjátszópajti lehet. Hosszabb távra.

Reggeli készülődés

Hölgyválasz

Néha eszembe jut, hogy milyen jó lenne egy Férfi háremet tartani. Lenne kis farkú, nagy farkú, vékony, vastag, persze mindegyik szép lenne a maga nemében. Mikor mihez lenne kedvem, melyiket hova dugjam. Ilyenkor persze nem gondolok bele abba, hogy azért ennyi pasival együtt élni (?) nem lenne leányálom, de persze az is megoldás, ha a telefonkönyvben megkeresem azt, amelyikhez épp kedvem van és felhívom. Persze ez így jól hangzik. Fél óra múlva itt és itt. Én meg Ő, vagy én meg Ők. Mert hát lehet, hogy kettőhöz (háromhoz?) lenne étvágyam. Szépen hangzik így leírva. Még kimondva is. És akkor nem is gondoltam tovább, nem gondoltam bele a nyűgökbe, a balhékba, a hisztikbe, féltékenykedésekbe. Nem tudom, hogy a Férfiak hogy élik meg, ha csak a farkuk kell a Nőnek. Nem kell, hogy trécseljünk. Még az se mondom, hogy csábítson el újra és újra, kivéve mondjuk ha arra kérem. Vajon vannak ilyen Férfiak?

Mert ilyen Nők vannak. Csettint a Férfi és a Nő megy. Mert ez a dolga, ezért van...? Vajon fordítva is működne?Vagy sérülne az ego?Mert őszinte lennék, nem tagadnám, hogy csak Ő lenne. Vagy nem kellene? Vagy mégis?

Pedig olyan perverznek hangzik: felhívom ezt, vagy azt, mikor mihez van kedvem. Feljön, megdug vagy leszopom, épp mihez van kedvem. Ott lenne Kedves is, vagy nem, épp mihez van kedvem (na jó, kedvünk) Elcsábítom, vagy a tárgyra térek, épp mihez van kedvem. Vagy épp aznap Ő dönt mit akar tőlem, de csak azért, mert épp ahhoz van kedvem. Játékszer lenne, ahogy én, Neki, Nekik. Mikor hogy...mikor milyen vágy vezérel, mikor milyen farokhoz lenne kedvem. Mert más-más méret, más-más érzés, erősebb, intenzívebb, vagy éppen kényelmesebb. Valamelyik a popsiba, valamelyik a számba. Valamelyik a punciba. Vagy épp ez is meg az is.  Mert olykor lehetek mohó is. Nem?

Láttam

A google  automatikusan lefordította, annyira tetszett, pedig néhol kissé értelmetlen volt. Esetleg valaki egy jobb fordítás?

"To look you in the eyes as i wait patiently on my knees, to lick my lips and open them, to show you my hungry mouth, to show you the smile in my eyes as you nod and i lean closer, to bathe your balls with my soft tongue, to savour and suck them into my warm mouth, to watch the look in your eyes change and feel it reflected in mine, to inhale your masculine scent and let it flood my entire being, to follow my tongue to the base of your cock as you groan a ‘yes’, to lave your swollen shaft with my tongue, letting your taste intoxicate me, to carefully watch the pleasure in your eyes as i draw steadily along the length again and again, to feel the throbbing against my lips, to kiss you reverently with the softest of touches, to let the tip of my tongue play below the velvety glans, to moan with pleasure against your skin as you finally guide yourself between my waiting lips, to enclose you in the wet warmth of my mouth, inhale you, to tremble with delight as you enter me steadily, more rapidly, to slide my lips around you, to open my throat for you to use and welcome you deeper still, to mewl quietly as my tongue once again reaches out for your balls while you explore the back of my throat, to feel the force of your need overtake me, to feel you pause, my breathless delirium showing in my eyes, to thank you wordlessly for flooding me, filling me with your pleasure."

Változások

Sok minden történt és sok minden fog eztán is történni. Végül is erről szól az élet, nem? Az élet változásról szól, mert változtatni jó. Persze jó irányba. Már csak erő kell, hogy legyen erő változtatni, legyen erő megjavítani azt , ami most nem olyan jó, de még nem használhatatlan.

Vannak dolgok, amikről nem tudok beszélni és nem azért mert nem akarok. Egyszerűen  csak így vagyok összerakva. Megélni és nem mesélni, de a megélt dolgok elmesélni. Bonyolult? Mint én...

Sok minden történt kalandozás terén, igaz, minden elméleti, majd-egyszer- maholnapholnapután. A nagy számok törvénye alapján talán nagyobb az esély, vagy éppen még kisebb. Franc se tudja. Próbálkozom. Félreértés ne essék, nem nyafogok. Csak mondom. És tulajdonképpen pozitívan állok a dologhoz, mert végül is panaszom nem lehet. Vannak jó találataim, jó kezdő lépésekkel, s remélhetőleg jó folytatással és kellemes véggel.

Tervek-fejlemények-gondolatok

Annyi minden történik egyszerre, hogy kapkodom a fejem. Az annyi minden konkrétabban nem olyan sok, viszont folyamatosan változik, szinte követni nem tudom. Most tartok ott, hogy egyébként nem is akarom.

Nagyban megy az esküvőszervezés, költségtervezés (hajhullás) és minden, ami ezzel kapcsolatos. Tervek vannak, szépek, kedvesek, jók, még némi izgalom is belefér. Annyi már biztos, hogy milyen ruhát szeretnék,s már csak a varrónővel kellene egyezkedni, hogy mennyiért vállalná (vagy megtanulok szélsebesen varrni). Ami biztos ez ügyben, hogy csipke lesz, bélés nélkül, könnyű, szexi, hosszú (mert Kedves hosszút szeretne), megvan az ötlet, hogy a hajam milyen lesz (elméletileg), megvannak a gyűrűtervek, meg van, hogy milyen csokrot szeretnék, meg van, hogy mit szeretnék a koszorúslányaimon látni (na jó, csak körvonalazódik)...s azt hiszem egyenlőre ennyi. Vagy nem. Nem tudom.

Úgy néz ki, hogy áthelyeznek bennünket, aminek veszettül nem örülök (kevesebb pénz, távolság nagyobb), de ez van, reklamációnak helye nincs. Napról-napra változik minden, mikor-ki-merre megy, megyek, nem megyek, mikor megyek, miért én, miért nem ő, ujjal mutogatás, felelős keresős, búcsúzkodás. Mert ilyen is van, mert bármekkora az embergyűlöletem, azért vannak olyan ügyfeleim, akiket azért csípek.

Szóval így állunk. Pénzgyűjtés ezerrel, tervek rendszerezése, az esemény helyével még le kell beszélni a dolgokat, a zenekarral szintén, a családdal a költségvetést, egymással, hogy mégis mi nem és mi biztosan kell, úgyhogy van meló rendesen. Aztán meglátjuk hogy alakul.

Egy kis enyhítő eső kellene már, hogy gondolkodni is tudjak.