2014. június 28., szombat

persze

...
mert mindegyik azt hiszi, hogy ő az übermacsó, nálam jobb pasi nincs is a földkerekségen. Amivel nincs baj, ki vagyok, hogy kiábrándítsam? Csak amikor azt mondja, hogy mutat valami hatalmasat és láttam-e már ilyen szép nagy példányt, legszívesebben azt felelném, hogy igen. Ennél nagyobbat már láttam, nem egyet...

De nem szólok semmit, minek bántsam meg. Egyszerűen elhitetem vele, hogy igen, szép nagy példány és milyen jó ez nekem.   

2014. június 23., hétfő

Játék újratöltve

Amikor eldöntöm, hogy oké, rendben, kezdjük el, onnantól fél percenként fogom a fejem, hogy akartam én ezt?Le se tudom vakarni magamról a pasikat a chat-en.
Olykor szórakoztató...egy ideig.  

De legalább a nagy számok törvénye szerint sikerült egy-két helyes példányt elkapnom...

Befűzve

...
egyszerűen jó érzés. Szinte már körülírhatatlan, ahogy az acélmerevítés körülöleli a testem. Megtart és átölel. Szinte már óv. 
Nőies és kihívó. Merész. 
Az utóbbi időben a fűzők hódolója lettem. Kell az újabb és újabb, szinte már minden nap viselném; munkába menet, munka közben, otthon, szabadidőben...egyszerűen annyira de annyira jó érzés. 

...másoknak is tetszik a látvány. De lehet, hogy nem is az, hanem az, amit sugall az a darab, amit viselek. Ahogy a szatén körülölel, a cipzár kissé lehúzva, kivillan a hófehér hús, kicsiny halmok, szinte már arra várnak, mikor csúszik le az a cipzár, vajon tényleg olyan vékony az a derék, vajon...? Látom a kérdéseket az arcon, élvezkedem a kínjukon. Jó érzés. 
Olyan jó érzés...

Azt vettem észre, hogy nem feltétlenül a fedetlenül hagyott combjaim, a fenekem az, ami kívánatossá tesz a szemükben. A fedetlen váll, az alig takart, kicsit közszemlére tett halmok az ami zavarba hozza őket. Talán mert így ritkán látnak egy nőt. Vagy talán az, hogy provokatívan nézek rájuk, ahogy mosolyogva nyugtázom a tekintetük súlyát, a szinte már tapintható vágyat, a tétova mozdulatot, hogy úgy hozzám érnének. Jó érzés fürödni ebben a széles skálájú érzelemhullámban. 
Persze, lehet hogy tévedek és a vörös ajkak hozzák tűzbe őket. Meg persze a fűző. 

...de az is lehet, hogy az, hogy én mennyire élvezem azt ahogy körülölel a szoros anyag, tudom, hogy igenis kívánatos vagyok benne, vörös ajkam mosolyra húzódik és igen...olykor még elképzelem, hogy milyen lehet a farka annak vagy annak a helyes pasinak...milyen érzés lehet amikor a számba veszem a kemény, forró húst...igen...talán ez hozza őket lázba...nem tudom igazán. Inkább csak sejtem.

...legközelebb megkérdezem...csak úgy...olyan Jadésan...


Rég volt este

...táncoltunk. 
Nem érdekelt különösképpen, hogy hány éves és mi a neve. Valamikor az este folyamán bemutatkozott, pár szót váltottunk arról, hogy kicsoda, micsoda, ezeket pár perccel később fel se tudtam idézni. 
Kekeckedtem, játszadoztam vele, mint macska az egérrel. Hagytam, hogy kezével felfedező útra induljon, s az utolsó pillanatban léptem-forogtam odébb. Kuncogtam és mosolyogtam. Nyelvemmel végigsimítottam az álla vonalát, torkát, s mielőtt meg tudott volna csókolni arrébb táncoltam. 
Nem engedett, nem eresztett. Felvezetője volt az egy másik táncnak. 

...némán néztem rá, úgy, mint aki belé lát, lénye legmélyére. Mindketten tudtuk miért vagyunk ott, ahol és mi fog történni. 
Haraptam a száját, s ő az enyémet. Ujjaim cirógatták forró bőrét, én irányítottam. 
Mielőtt a számba vettem volna, megkérdeztem, hogy volt-e dolga piercinges lánnyal. Nem,  volt a válasz. S utána már szóhoz se jutott. 

Rég volt, tán igaz se, hogy idegen hús lett volna az ajkaim között. Az élvezettől lehunytam a szemem. Kemény volt, s pont akkora, amekkora kényelmesen elfér a számban. Semmi extra, gondoltam pikírten, magamban, aztán csak az érzésekre koncentráltam. Miközben szoptam, keze a testemen járt. Simogatott, becézgetett, de mozdulataiban ott volt, kiélvezi a pillanat minden cseppjét. 
Lassan játszottam vele, s láthatóan nagyon is élvezte. Én pedig az élvezetét. 
A Férfiak  nehezen értik meg, hogy ezt is lehet úgy élvezni, mint magát a szexet. Mintha közben hátulról dugtak volna. Ujjaival néha megszorította a karomat, vállamat, épp mi került a keze ügyében. Mosolyogtam és élveztem a gyönyörét, ajkaim között a kemény húsával. 
Csak nézni és élvezni. Játszani és élvezkedni. Gyönyört adni és elvenni. 
Nem törődtem az ízével, csak nyeltem. Mosolyogtam. Ujjai lustán kalandoztak rajtam.    

Hosszú volt még a hajnal, játszottunk  tovább...