Imádok szerelmes lenni, még akkor is, ha Kedvest néha megfojtanám egy kanál vízben, s még akkor is, amikor nagyon nehéz elviselni az ő, vagy az én hülyeségemet. Imádom azokat a perceket, amikor együtt vagyunk és imádom azokat a perceket, amikor nincs velem, mert tudom, amikor találkozunk sokkal, de sokkal jobb lesz. Imádom, ahogy főz, s bár utálom, hogy káoszt hagy maga után a konyhába, amíg eszem az isteni étket, s köszönöm csókot lehelek neki nem számít semmi más.
Imádom a szuszogását éjszaka és hogy megpróbálja elcsórni a kispárnámat, takarómat, s amit félálomban próbálok visszaszerezni tőle. Imádom a lapockájába fúrni az orrom, s mielőtt elalszom így átfordulni az alvóoldalamra. Bosszantó, mégis szeretni való, hogy kora reggel megcsinálom a kávéját, pedig még szinte ki se nyitottam a szemem, de utána ad egy jóreggelt és egy köszönöm-csókot kárpótlásul, én pedig álmosan visszaslattyogok az ágyba és próbálok visszaaludni a takarójába kapaszkodva.
Szeretem azt az érzés, amikor megyek anyuhoz vidékre, már a vonaton belém hasít, hogy mennyire fog hiányozni, és szeretem azt a semmihez se fogható érzést, amikor jövök visszafelé,s már repkednek a pillangók a gyomromban, mert jó lesz újra látni és jó lesz "először" mellette aludni.
Szeretem minden idegesítő, toporzékolós hülyesége ellenére, még akkor is, amikor úgy tűnik nagyon akkor nagyon nem szeretem és jobb lenne nélküle, pedig legbelül tudom, hogy rohadtul rossz lenne, ha nem lenne és szó szerint beledöglenék.
Imádok így érezni, feladva függetlenségemet, olykor önmagamat, mert úgy érzem így vagyok kerek, s így kerek a világ is, még akkor is, ha néha teljesen máshogy érzek és pokolba kívánom, hogy megint az van amit ő akar, pedig nem is olyan rossz az, mint aminek elsőre érzem. Imádom, hogy néha az se tudom, hogy mi van velem, annyira összezavar, kiborít vagy éppen lebegek a boldogságtól. Imádom minden hisztijével, hülyeségével, idegesítő bármijével együtt (még akkori is, hogy akkor legszívesebben visítanék az idegtől), mert unalmas lenne, ha tökéletes lenne.
Szeretem ezt a Szerelem nevű valamit, annak ellenére, hogy olykor fájdalmat okoz a seregnyi jó mellett. A Kedves iránt érzett szerelem az, amiről semmi pénzért nem mondanék le. Mert így kerek a világ, Kedvessel. Még akkor is, ha néha nem úgy tűnik.
