Egy nyári este

Gyönyörű nő. Vibráló égővörös hajával, zöld szemével, selyem-szatén puha fehér bőrével. Kedvelem minden rezdülését, mosolyát, ahogy beszélt és ahogy gesztikulál. Nincs bennem féltékenység csak elfogadás. És vágy.

Érzem a félszet benne, izgató ezt érzékelni. Tüsténkedik a konyhában, finomat süt hármunknak éppen, közben oldódásképpen pálinkát és bort kóstolunk. Oldódunk, beszélgetünk. Kóstolgatjuk a helyzetet.

 Leteszem a poharat az asztalra, keresztbe tett lábakkal nézem vikingünket, aki mohón méreget mindkettőnket.

Mosolyognom kell, élvezem kettejük látványát, élvezem a fellobbanó vágy ízét a levegőben. Várok. Türelmesen.

Nézem A-t, miközben erős férfikezek markolnak meg. Belelazulok az érintésbe, hagyom, hogy levetkőztessen, megmutasson kedvesének. Ujjai a forró, ragacsos nedvemet érintik a combom hajlatában, el sem tudnám titkolni a gerjedelmem. Hangomon, arcomon tükröződik minden. Letagadni sem tudnám. Nem is akarom. Fogai belemarnak a nyakamba, felnyögök a jóleső érzéstől. Nagyon jól tudom, ez csak intenzívebb lesz, úszni-lebegni fogok a mámortól, ezért nem sürgetem.

Megérintem a finom nőies puhaságot, vissza kell fognom magam kicsit, nem lerohanni, felfalni, de nem bánom, pont ettől lett édesebb az este. Puha női mellet érintek finoman, lassan…Tetszik. Szép.  érzékeny, akárcsak az enyém. Mivel észnél kell lennem, élesebben látom a kontúrokat, élesebben érzékelek mindent, nem mosódik el, nem nyom a fékevesztett vágy mindent el…

A.inkább csak szemlélő. Zöldes macskaszeme figyel és issza a látványt. Nézem az arcát, követem a rezdüléseit, sóhajait. Sötét-mohó vágyat látok benne, de ott van az édes félénksége… Viking nem félénk, tudja mit akar…megdugni, felfalni, a számat, puncim…mindenem, amit adok neki.

Kapaszkodom belé, erős kezei tartanak, teste leszorít. Megremegek-elerenyedek, megfeszülök-ellazulok.

Karom a feje, felett. Lehunyt pilláim alól nézek ki; nem látok. Csak érzek.

Szárnyalok. magasan, szabadon, mint egy madár. Újra meg újra. Érzem magamban vikingünk erejét, érzem…többet…erősebben akar. Beengedem, megragadom és fogva tartom. Titokizmaim játszanak, nem eresztik, játszanak vele; kuncogok a felszabadult mérhetetlen sok endorfintól. Akarom őt, de akarom, hogy A. is élvezze, az ízét akarom, a nőies finomságát, hosszú, vékony ujjait a felhevült bőrömön, csókját, nyelvét, mindenét.

Miközben egy kemény farok jár bennem, érzem, hogy női ujjak érintenek meg ott, ahol belémhatolnak. A kemény férfitest megremeg az érintéstől, én pedig élénkebbé válok az intenzív, erős érzetektől. Tetszik, amit látok és érzek.  A. játszik vele, megérinti, izgatja, miközben a párja engem dug éppen eszméletlenre. Már nem vagyok halk, nem tudok, kezdek cseppfolyóssá, remegő kocsonyává válni, markolok, karmolok, kapaszkodót keresek, megremeg rajtam, lüktet a farka bennem, miközben puncim mohón, forrón táncol körülötte.

Élvezem. Élvezek. Akarom, többet akarok és többet, mohón-sóvárogva. Magamba húzva és szorosan tartva, miközben A. tovűbb korbácsolja a vágyát és erősíti fel a gyönyörét. Aztán megkapom…felsikoltok a jótól és elmerülök benne…akarom…még…

Ilyen brat vagyok

 Én nem leszek alázatos. Nem leszek szófogadó, sem engedelmes. Belenézek a szemedben, az enyémben kihívást fogsz látni. Kekeckedést. Karba font kézzel nézek rád, sajátságos mosolyommal, na mi lesz?kérdést sugallva, felszegett fejjel. 

Nem fogok szótfogadni. Megharapom a szád, a nyelved, húsod, finoman, mintegy figyelmeztetően, nem olyan egyszerű engem elkapni. Inkább csak finom fájdalom, egy brat játéka a dominánssal. Játszunk, ha te is akarod…ha akarsz valamit, el kell venned…ha hagyom…

Nem leszek engedelmes. Megpróbálok kiszabadulni, kilépni a szorításból, csupán csak a játék kedvéért. Lefogom a csuklód, ha ahhoz van kedvem, vagy ha már átlibbenek a határon és kapaszkodó kell. Dühíteni fog először, másodszor, lehet többször is, büntetni akarsz, mert szófogadatlan, dacos vagyok. Még talán elégtételt is fogsz venni, aztán rájössz szépen lassan a miértekre. 

Tartsd feszesen a “pórázt”, de legyél rugalmas, mert nem biztos, hogy tudsz kezelni úgy, ahogy elképzelted…

Nem fogok könyörögni…kuncogok, kitérek előled, hogy megragadhass. Akarom, hogy megmarkolj, érezni akarom az ujjaidat a bőrömön, bennem. Lehet, fáj, amit csinálsz, még nem dübörög bennem az endorfin, de akkor is ellenkezek. Mert jól esik, ilyen vagyok. 

Nem fogok könyörögni, hogy használd újra meg újra a pálcát… látni fogod mit vált ki belőlem, mi jön egy pont után…észnél kell lenned, mert tetszeni fog a látvány. 

Ha nem tartod szorosan a gyeplőt, elszalad minden. Nem tudod kontrollálni az orgazmusaim, nem tudsz vele büntetni, sem jutalmazni… én jutalmazlak meg… élvezni fogod, talán kérdéseid is lesznek, de amíg ki nem tisztul a tudatom, nem fogok tudni válaszolni.

Én nem fogom használni a menekülő szavakat. Lehet bármilyen egyszerű, egyértelmű. Zavarni fog, neked kell a biztonság érzete, a visszajelzés. Rá fogsz jönni, nálam nem működnek a szavak. Figyelned kell, észnél kell lenned, beszél az arcom, a testem, minden rezdülésem, csak olvasnod kell benne. 

Nem vagyok egyszerű eset. Ha egyszerűt, irányíthatót szeretnél, nem én vagyok a partnered. Feszesen tartsd a pórázt, ha meg akarsz kapni, elég egy leheletnyi engedés és hiába működik a kémia az első beszélgetésünk során, nem te leszel az én emberem és én sem a tied. 

Azt hiszed csettintesz és a lábaidhoz fogok borulni, engedelmesen lehajtom a fejem a combjaidhoz és várok…

Csak, ha ahhoz van kedvem… de akkor is csak a tüzet látod a szememben, a kihívást…megnyalom majd a szám, provokatívan mosolygok, felrántom a szemöldököm és várok, várom, mit fogsz tenni…

 #jade #game #brat #sub #dominant #ds #bloggerlife #játék #fetish