Tíz óra meló után, később három pálinka, majd a sokadik gin-tonic után, sajgó comb-fenék-egyéb izmokkal, zenével a fülembe bevackoltam maga az ágyba. A taxiban már aludtam. Az már kimaradt, hogy hogyan jutottam be a liftbe, onnan a lakásba, hogyan vetkőztem le. Arra emlékeztem, hogy ettem valami finomat, holnap szerintem betankolok a spárba belőle, szóval fejem a párnán, szemem csukva, nyitva, szédülök, de nagyon. Ezt én soha többé. Először és utoljára. Kedves bevackolt mellém, hozzám bújt.
Aztán dugtunk. Valami rémlik.
Ma reggel mondja nekem:és azt mondtam közben(én) hogy sokan lennének most az Ő helyében.
Pislogva ránéztem:Én-ilyet-neked?Neeeem. - lélegzetvételnyi szünet - De egyébként tényleg. Gonosz voltam és dög. Ők meg nem mertek semmit se csinálni, csak nézték ahogy táncoltunk.
Hát igen. Sokan lettek volna tegnap este Kedves helyében. Biztos jó volt, de nem emlékszem rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése