2012. október 6., szombat

Egyszer csak


Valaki egyszer - megpróbálhatná - elmagyarázhatná, hogy mi értelme van olyan tantárgyat tanulnom, amit soha - értsd SOHA - nem fogok használni, tulajdonképpen sok köze nincs a szakmámhoz - a könyvelő úgy is megcsinálja - és ahelyett, hogy a választott szakirányt veséznénk ki ától-cettig, csomó gyakorlattal, fejlesztéssel stb, ehelyett próbálom  túlélni (és még sokan) az órákat, fogom a fejem, hogy úgy 10(!) éve talán volt valami fogalmam róla (akkor se sok) és azóta se éreztem szükségét, és egyébként most se, szóval elbaszom az időmet (és még nem is élvezem) ahelyett, hogy csinálnék végre valami hasznosat, kreatívat.
A mai órán eszembe jutott, hogy miért nem akartam tovább tanulni. Szabályszerűen szarul éreztem magam az órán, fizikai tüneteim voltak, hogy ennyi, nem kell, nem akarom, nincs haszna a választott szakban (nem hiszem, de biztos megtudná magyarázni a tanszék, hogy de igen, van haszna, értelme). Szenvedés. Órák óta. Szünettel. Utálom.
Újabb tantárgy, amin túlélésre fogok játszani. Hurrá.
Remélem lesz jobb is. Meg értelme.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése