2022. március 23., szerda

Egyszervolt





Megragadott. Hevesen, keményen, erősen, ellentmondást nem tűrően. Én pedig piszkosul kívántam őt, mindenét.  Mosolyogtam a vágytól, akartam őt, akartam a kezét magamon, csókját a bőrömön, a számon. Megkaptam. Édes fájdalom, édes kéj, nedvektől tocsogós-lüktető mohóságú puncit érintett a keze, tenyere. Megragadott, vitt, húzott magával, én pedig követtem őt. Kívántam. Piszkosul kívántam.

Alig szólt hozzám, de nem kellettek szavak. Vitt magával a vágy.

Szinte azonnal bennem volt, ellentmondást nem tűrően, akadály nélkül csusszant a forróságomba…

Felnyögtem miközben megremegett a testem és átcsapott a fejem fölött a gyönyör hulláma.

Halkan mormogott a fülembe, vitt magával a hangja és vágya. Széttárt lábam közé fogtam a csípőjét, ujjaimmal megragadtam és közelebb húztam magamba…még…mélyen…még…

 

Nedvességem végigfolyt rajtam, összekente a combját…mindenét. Hangja vitt, ringatott amikor utasított az újabb és újabb orgazmusra…. adjam neki…még…és megkapta…

Eleinte szinte alig volt hangom, csendben merültem el a kéjben, csak a testem zenélt, piszok intenzíven, hevesen. Haraptam, markoltam a húsát, csókját, ajkát…újabb és újabb gyönyörhullámokban elmerülve, megadóan…

Kapkodom a levegőt, szétesve húzom újra és újra magamba, mélyen akarom, piszok mélyen bennem, döfi a titokpontom, mélységem én pedig végre megtalálom a hangom, remegek, tocsogok, végképp átadva az irányítást önmagam felett, bizalommal, maximális bizalommal…

Csípi, húzza a mellbimbóm, felnyögök,  zihálok, akarom, nem érdekel az édes fájdalom, tolom magam a kezébe, követelőzve, miközben falom, habzsolom őt. Még. Többet. Amíg végképp elveszítem az eszem.

Szétesek. Lubickolok, mosolyogva merülök el és adom át magam, engedelmesen megadva neki az újabb és újabb gyönyörhullámomat. Csak neki.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése