Végigsimít rajtam, megérint. Akarom. Lüktet bennem a vágy, nedves csorog a combom érzékeny, puha bőrén. Megérint, ujjai bennem, én pedig megroggyant térddel kapaszkodom belé. Megtart.
Beszívom az illatát, ízlelem a csókját, édes lüktetés bennem, mélyen, hangom elhaló suttogás, nyögés csupán. Remegek, támaszt keresek, ott a fal, nekidönt, felhajtja a ruhám, gyönyörködik bennem, én pedig magamhoz húzom. Akarom.
Akarom a vágyát, a gyönyörét, akarom a nyögését, csókját, harapását, ujjai erős szorítását, ami nyomot hagy rajtam, ha úgy akarja. Én pedig úgy akarom. Ujjai nyomát a fehér bőrömön. Nemcsak a rózsaszínt, a vöröset, akarom a lilát, a kéket is. Az érzést, hogy birtokolni akar, hogy megjelöl, hogy megmutatja, övé vagyok.
Még ha csak most, erre a néhány órára is.
Akarom.
Megkapom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése