fantázia-játék

 Bőr csúszik a bőrön. Szisszenő, halk hang. Mégis hangosnak hat. 

Bőrömmel ízlelem a bőrét. Új. Más. Férfias-kellemes íz. Beszívom az illatát, nyelvem hegyével nedves csíkot húzok a forró húsra.  Új a tapintása. Táncolnak-tombolnak az érzékeim, nedves vagyok és vágytól telve. Akarom őt. 

Keze végig követi a derekam ívét. Megnyalja az ajkamat, fogaival finoman belekap. Birtoklóan magához húz, belemerülök az érintésébe. 

Csak a sóhajtásaink, nyögéseink hallhatóak. Aztán egy cipzár hangja, suhanó kelmék…padlóra érnek. 

Akarom őt. Kívánom. Elmondhatatlanul nyersen-vadul. 

Tarkómon a keze. Érzem a belőle áradó erőt. Vágyat. 

Fellobban a láng bennem, nem parázs, nem tüzecske, tomboló-mindent felfaló-mohó tűz. Szinte már attól elélvezek, hogy nyalja, szopja mellem. Húzom magamhoz, többet és többet akarok. 

Megfordít, falhoz nyom, felhúzza a szoknyám, ujjai a forró nedvességemben; elégedetten mormog a fülembe. Érzem az ágaskodó vágyát, lassan körözök a csípőmmel, szinte már táncolok. 

Markol és fog, széttárom a lábam, keze a nyakamon, lehunyt szemmel, türelmetlenül várom, hogy bennem legyen. Felkiáltok amikor belém hatol, összerándulok, megfeszülök…elönt a gyönyör, átcsapnak a fejem fölött a hullámok, elmerülök. 

Olyan jó…keményen dug, baszik…ooo de finom…kész vagyok. Zihálok, remegek, nyögök. Nem eresztem, titokizmaim markolják, masszírozzák, el nem engedik…magamhoz húzom…még közelebb…erősebben. Mondanom sem kell, érzi. 

Felsikoltok, körmöm kaparja a fát, lüktetésem heves, szinte már kibírhatatlan. belsőcombom puha bőrén folyik le a nedvem, cuppanó hangok keverednek a vágytól terhes nyögéseimtől. Élvezek. Újra meg újra, megállíthatatlan; összefolyik, egyik a másik után, nyersen-erősen, édes kínzás. 

Keze szorosan fog, ujjai a bőrömbe vájnak, akarom. Fogai a vállamon, borostája karcolja a felhevült bőröm. 

Már nem tudok magamról. Már nem figyelek semmire, maradék kontroll, maradék tartás, minden aprócska gátlás -félelem-akármi semmibe vész. Csak az érzések vannak, amit kelt bennem, mélyen legbelül vagy éppen az érzékeny bőrömön, csak vágytól nehéz érzékeim vannak, a mohóságom, zabolázatlan erő, csak mi…semmi más. 

Nem lassul és ellazulok, érzem őt. Szinte felrobbanok, ezerízű gyönyör a nyelvemen, mindenhol. Összpontosítok, érzem a közelgő orgazmusát, végigszalad rajtam egy érzés; mint valami elektromos szikra és érzem is ahogy élvez. Belesüllyedek ebbe az érzésbe, belebúrkolom magam és csak sodródom. 

Aztán…amikor lassan elcsendesednek bennünk az energiák, halkan elmosolyodom, kuncogok. Elégedetten, már-már dorombolva.