Amíg ő békésen kavargatta, addig én finoman, lassan kényeztetni kezdtem a farkát. Semmi kapkodás, semmi rohanás. Ráérősen ízlelgettem, lehunyt pilláim alól felnézve olykor rám, de ő szótlan, viszonylag fapofával kortyolta a keserű nedűt. Tetszett neki ez az indítás. Nekem is.
Aztán megmarkolta a tarkóm, közelebb húzott, én pedig gyorsabban szoptam-faltam merev keménységét; nyálam végigfolyt az államon, aztán le a combjára, onnan pedig lecsöppent a hideg kőre. Újabb és újabb cseppek. A lélegzetem felgyorsult, ahogy kezdtem egyre jobban élvezni. Belemarkolt a hajamba, én pedig feszes combjába. Kontyom kibomlott, belelógott arcomba, kezébe, mire a hosszú fürtjeimbe túrt, hevesen, követelőzve, miközben faltam-szoptam a farkát. Remegtem a vágytól. Puncim lüktetett, érzékeny mellbimbóim szinte átdöfték a ruhám szövetét.
Még.
Irányított. Feszesen, makacsul tartott, miközben a nyelvem játszott rajta. Föl és le, le és föl. Aztán folytatta az útját a golyókig, meg-meg állva, finoman körözve, szándékosan feljebb korbácsolva a vágyat. Bár a testével, kezével ő irányított, mégis én szabtam meg minden mást.
Mosollyal az ajkamon néztem fel rá. Belenézett a szemembe, aztán hátravetette a fejét és élvezett. Nagyot és hosszan. Mohón nyeltem. Még mindig szorított. Aztán a mozdulatai kedveskedően lágyabbá váltak, ujjai elengedték rakoncátlan tincseim. Leértek a fenekemig. Combjára támasztottam az állam, miközben kényelmesen elhelyezkedtem a földön. Kuncogva néztem, míg tekintete kitisztul, ujjaimmal finoman becézgetve a húsát.
Még nem végeztünk.
Bele sem lendültünk, amikor nyakörvet csatolt rám. Szorosan. Felvontam a szemöldököm, kérdőn, gonoszkodóan, aztán megnyaltam a szopástól feldagad számat.
Játszhatunk így is.
Aztán újra és újra végletekig húztam a vágyát. Gyönyörtől remegő combokkal fogott közre, markolt, szorított miközben megint és megint a számba élvezett. Jó érzés volt csak adni és adni, játszani, hergelni, gyönyört adni. Már-már mondhatni szolgálni. Halk gúnyos kuncogással néztem rá, miközben utasított, halk, de határozott szavakkal, mit hogyan csináljak. Csakazértsem. Aztán egy kicsit mégis engedtem. Egy kicsit. Beszívtam, elengedtem. Gyors és lassú nyelvcsapásokkal, egyre inkább felajzva őt. Még egy kicsit...még egy kicsit. Beszoptam a golyókat, miközben ujjammal a gát érzékeny bőrét simogattam. Tovább szoptam, figyelve minden mozdulatát, sóhaját, rezdülését. Közel járt. Még egy kicsit kell.
Aztán vége lett. Halvány mosollyal az arcán, kedveskedően cirógatott. Hozzábújtam, hozzásimultam felhevült bőréhez. Fáztam, ő pedig betakart, átölelt. Bekuckóztam. De éreztem, van még bennem...játszani akartam...pezsgett a vérem, remegtem a vágytól, szinte dorombolva érintettem meg, és fogadtam el, ahogy ujjai belém csusszannak.
Felnyögtem a testemen hevesen végigszaladó érzésektől. Piszokjó.Szorította a nyakörvet, amit gondos kezekkel felcsatolt rám; hátulról dugott. Szeretem így. Mélyen, hosszan, határozottan fogva. Nyögtem és nyögtem, ujjaimmal hevesen markolva amit értem. Tartania kellett, én pedig a gyönyörtől remegő combokkal próbáltam tartani magam. Keményen dugott, én pedig imádtam. Akartam. Újabb és újabb döfést, ujjainak markolását az érzékeny csípőmön, tenyerét a felhevült bőrömön...csatt...
...felsikoltottam. Még.
Alig kaptam levegőt, szorít és szorít, megtart, megragad. Éreztem, ahogy ki,-be jár farka, keményen döfött, addig , amíg szinte már nyüszítettem. A hullámok meg csak jöttek és jöttek, átcsaptak a fejem fölött, újabb és újabb, én pedig nem ellenkeztem. Nem akartam.
Aztán...táncoltam rajta; ringó csípővel, mohó puncival lovagoltam rajta, hátraszegett fejjem, felnyögve-felszisszenve, miközben a titokizmom önálló életet élve hullámzott-szorított, ellazult a farka körül, öntudatlanul, koordinálatlanul...szétesve. Imádom ezt az állapotot!
Csak feküdtem...pihegtem. Még alig csitult bennem minden. Még végigszaladt testemen a kéj. Erősen, intenzíven. Finoman megérintett. Megint és megint. Feljebb és feljebb. Aztán mélyen. Bennem. Hangot már nem tudtam kiadni; nem is kellett, testem beszélt. Dalolt neki. Birtoklón rám nézett, mosolygott. Tudta, hogy tőle vagyok kész. Amit és ahogy csinált.
Lehunytam a szemem, megmarkoltam a lepedőt. Az uralmat megint elveszítettem a testem fölött. Övé voltam. Csak egy kicsit.
Így jó? Jó így?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése